A mai városok reklámerdeikkel, bevásárlóközpontjaikkal, szórakozóhelyeikkel, játéktermeikkel elcsábítanak, kényelmessé tesznek szellemileg és fizikailag egyaránt. A rosszul használt televízióval, videóval, számítógéppel kiegészítve kész a konzervvilág. Van benne minden, és még csak törni sem kell magunkat, nincsenek ránk leselkedő veszélyek, hiszen minden kirakatban, képernyőn van, mi csak szemléljük. Egy jól szervezett erdei iskola ezzel szemben a benneélés élményét, az egymásrautaltságban összekovácsolódott közösség izgalmát, a megtapasztaláskor keletkezett „aha-élmények”-re alapozott sokoldalú tudást kínálja. A tanulóknak nem egyszerűen bemutatja a környezetet ügyes idegenvezetőként, hanem öntevékeny felfedezésre alkalmas tanulási helyzeteket nyújt számukra. Nehéz és nagy szakértelemmel megtervezendő „pedagógiai vállalkozás”, amely a tanév egészére kihat, és így helyi tantervi dokumentumaink, alkalmazott tanítási és értékelési módszereink, tanulásszervezési szokásaink újragondolására késztet.
Ezért döntött úgy az Oktatási Minisztérium, hogy az elkövetkezendő években kiemelten kezeli az erdei iskolák ügyét. Elérendő cél, hogy általános iskolai tanulmányaink során minden tanuló legalább egyszer vegyen részt egyhetes erdei iskola programon. Ám ennek szakmai és anyagi felételeit meg kell teremteni, hisz ez évente 100-120 ezer tanulót és több ezer tanárt érintene. Az erdei iskolázásnak több mint egy évtizedes múltja van Magyarországon. Erre alapozva kell kialakítani azt a nyelvet, amelyet mindenki ugyanúgy ért és értelmez, el kell terjeszteni a jó módszereket, széleskörű mozgalommá kell fejleszteni az erdei iskolázást.
Az erdei iskola az a több napos, szorgalmi időben megvalósuló nevelési-tanulási egység, amelynek színhelye az iskolától távol van, és a képességek fejlesztése, a tananyag elsajátítása a diákok aktív együttműködő-beavatkozó tevékenységére épül. A tanulók a tantervhez illeszkedő, előre kialakított program alapján fedezik fel a helyszín adottságait, ismerkednek meg földrajzával, növényeivel, állataival, az épített környezettel, az ott élő emberekkel, a helyi történelemmel, kúltúrával. Megvizsgálják a természeti összefüggéseket, a benne lejátszódó folyamatokat, a társadalom és a természet viszonyát, az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását. Az együtt töltött esték, a közös vizsgálódás, az egymás eredményeire épülő tevékenység társaikhoz is közelebb hozza őket, nő az önnállóságuk és biztonságérzetük az adott környezetben.
forrás: Poly-ver