ŐRSÉGBEN AZ ŐRSÉGBEN
A 2011/12. tanévet az alapi gyerekek az Őrségbe szervezett táborban zárták. Július 16-tól 20-ig „őrködtek” Őrimagyarósdon a Napfény Ifjúsági Táborban. Alábbiakban olvashatják a táborozók beszámolóját a nálunk eltöltött időről:
” Az utazás az idén is vonattal történt, amit a gyerekek nagyon élveztek. A több átszállás (Sárbogárd-Székesfehérvár-Szombathely-Körmend), majd busszal Őrimagyarósd, nem vette el közel 40 fős csapatunk kedvét. Délután érkeztünk a szállásunkra, ami nagyon tetszett mindenkinek, különösen a hatalmas pályákkal, játszótérrel tarkított udvar és az udvart lezáró kis erdő. Az első napot a meleg vacsora után kürtös kalács sütésével és kóstolásával zártuk.
A második napon délelőtt gyalogtúrára indultunk helyi kísérőnkkel a Malom tanösvényen. Megnéztük a régi vár maradványait, a vár tövében a tókát (esővízgyűjtő mélyedés, ahonnan vizet hordtak), és egy forrásból még ittunk is, így jutottunk el a Vadása tóhoz. Elég hűvös volt az idő, de a csoport bátrabb felével vissza kellett jönni délután egy mártózásra. Az estét filmvetítéssel zártuk és az elmaradhatatlan focival, játékkal.
A harmadik napunkon buszos kirándulásra indultunk. Idegenvezetőnket Őriszentpéteren vettük fel és ő mesélt nekünk a táj jellegzetes településszerkezetéről, a szerekről, a helyi fazekasokról is. Megnéztük a szentpéteri Árpád-kori templomot, majd bejártuk a Pityerszeri falumúzeumot is. Hazafelé jövet láttunk egy jégvermet is, a hűtőszekrény ősét, és megálltunk egy fazekasműhelynél is. Délután üvegcsiszolással töltöttük az időt, este pedig számháborúztunk is. Nem számítottunk rá, hogy nem lesz nyugodalmas éjszakánk. Éjfélkor ébresztő volt és indult a BÁTORSÁGPRÓBA. Ezt a programot várta mindenki a legjobban, de az utolsó estére számítottunk. Csak telefont vihettünk magunkkal az erdőbe, de párosan mehettünk. Izgalmas volt.
Az utolsó napunkon délelőtt fazekaskodtunk, majd délután ragyogó napsütésben indultunk a tóra fürdeni.
Itt az egyik volt nyolcadikos lányunk úgy megcsúszott a vízbe jövet, hogy eltörött a lába. Ez az esemény rányomta a bélyegét az utolsó esténkre, a tábortűz így elmaradt. Amúgy is rövid lett volna, mert este nagy vihar volt.
Másnap délelőtt csomagoltunk és ebéd után indultunk haza. Folytatódott a rossz szériánk, Körmenden otthagyott a vonat minket, így a későbbivel tudtunk csak jönni, és Fehérvárra pedig buszt kellett elénk rendelni, mert nem volt csatlakozás Sárbogárdig, ráadásul a MÁV-nál valami gond volt, mert késtek a vonatok egész nap. Fáradtan, de élményekkel és az általunk készített ajándékokkal megpakolva este érkeztünk Alapra.
Köszönjük az Alapi Iskolásokért Közhasznú Alapítvány anyagi támogatását, az iskola Diákönkormányzatának anyagi segítségét, és a szülők segítségét, akik a vasútállomásra kivittek bennünket, illetve Echmes Attilának, hogy odafelé elvitte a csomagjaink nagy részét!
A táborozók nevében: Jánosiné B. Mária